2012. szeptember 11., kedd

Harlekin katicák



A harlekinkatica (Harmonia axyridis) a katicabogarak (Coccinellidae) családjába tartozó, ragadozó bogár. Kelet-Ázsiában őshonos, sok színváltozatban fordul elő. A hazánkban gyakori és őshonos hétpettyes katicabogárhoz (Coccinella septempunctata) és kétpettyes katicabogárhoz (Adalia bipunctata) hasonlóan főként levéltetvekkel táplálkozik.
Mivel nagyon hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az Egyesült Államokba, majd több nyugat-európai országba is behurcolták. Rendkívül nagy gondot okoz, az őshonos katicafajokat kiszorítja. Magyarországon 2008 februárjában találták meg először, mára már igen elterjedt. 

2012. szeptember 9., vasárnap

Akvárium



Alapvetően kétféle akváriumtípus létezik: édesvízi és tengeri.

Édesvízi akváriumok típusai
1. Társas akvárium: Ez az akváriumtípus fordul elő leggyakrabban. Elméletileg bármilyen halakat és növényeket tarthatunk benne, tekintet nélkül a fajok származási helyére.
2. Biotóp akvárium: Ezek olyan akváriumok, amelyek a lehető legaprólékosabb módon próbálják utánozni a természet egy apró darabkáját. Vagyis ebben az akváriumtípusban azonos élőhelyről származó halakat és növényeket telepítenek.
3. Holland akvárium: Túlnyomó részt növényeket tartanak az ilyen akváriumokban. A berendezés és a technikai eszközök kiválasztása is ennek megfelelően történik. Halak egyáltalán, vagy csak csekély számban vannak telepítve.
4. Tenyésztő és nevelő akváriumok: Speciális akváriumok, mindig az adott halfaj szaporodásához, a kicsinyek felneveléséhez legmegfelelőbb viszonyokat teremtenek az ilyen akváriumokban.
5. Ideiglenes akváriumok: Ezek nincsenek állandó használatban, csak esetenként vannak üzembe állítva, pl. gyógykezelés vagy karantén idejére.

Tengeri akváriumok típusai
1. Szirti akvárium: Korallszirti életteret próbálnak utánozni. Halak, virágállatok, rákok, garnélák, kagylók szivacsok stb. találhatók meg benne.
2. Halas akvárium: Ebben kizárólag halakat tartanak.
3. Speciális akváriumok: Benne pl. fényszegény helyen élő alacsonyrendű lényeket, hidegvizi halakat tartanak, esetleg tenyésztenek.

2012. szeptember 7., péntek

Őszi levelek



A növények közül vannak örökzöld – azaz egész évben leveleket hordozó -, féllombhullató és lombhullató fajok. Ez utóbbiak vagy télen, a hidegben, vagy a meleg égövben a száraz évszakban levetik lombkoronájukat.
Nyáron a növények klorofillt termelnek, ettől lesznek zöldek. Az őszi festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó karotinoidok. Az antocián pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak a levélhullás megkezdődése után.

2012. szeptember 5., szerda

Szőlő



A szőlő (Vitis) a szőlőfélék családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.
A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhet. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.

2012. szeptember 3., hétfő

Kukorica



A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Ma az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.
A kukoricát elsősorban emberi táplálékként és állatok takarmányozására használjuk. 

2012. szeptember 1., szombat

Imádkozó sáska




Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Köznyelvi elnevezése („imádkozó sáska”) kissé félrevezető, mivel nincs közeli rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek. Az arab kultúrában azt tartják róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is.
Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás szín A 6–7 cm hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú. Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak, és sikeres támadás esetén, fogyasztanak.
Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értéke 2000 Ft. 2012-ben ő az év rovarja.