2012. szeptember 11., kedd

Harlekin katicák



A harlekinkatica (Harmonia axyridis) a katicabogarak (Coccinellidae) családjába tartozó, ragadozó bogár. Kelet-Ázsiában őshonos, sok színváltozatban fordul elő. A hazánkban gyakori és őshonos hétpettyes katicabogárhoz (Coccinella septempunctata) és kétpettyes katicabogárhoz (Adalia bipunctata) hasonlóan főként levéltetvekkel táplálkozik.
Mivel nagyon hatékony ragadozó, a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából először az Egyesült Államokba, majd több nyugat-európai országba is behurcolták. Rendkívül nagy gondot okoz, az őshonos katicafajokat kiszorítja. Magyarországon 2008 februárjában találták meg először, mára már igen elterjedt. 

2012. szeptember 9., vasárnap

Akvárium



Alapvetően kétféle akváriumtípus létezik: édesvízi és tengeri.

Édesvízi akváriumok típusai
1. Társas akvárium: Ez az akváriumtípus fordul elő leggyakrabban. Elméletileg bármilyen halakat és növényeket tarthatunk benne, tekintet nélkül a fajok származási helyére.
2. Biotóp akvárium: Ezek olyan akváriumok, amelyek a lehető legaprólékosabb módon próbálják utánozni a természet egy apró darabkáját. Vagyis ebben az akváriumtípusban azonos élőhelyről származó halakat és növényeket telepítenek.
3. Holland akvárium: Túlnyomó részt növényeket tartanak az ilyen akváriumokban. A berendezés és a technikai eszközök kiválasztása is ennek megfelelően történik. Halak egyáltalán, vagy csak csekély számban vannak telepítve.
4. Tenyésztő és nevelő akváriumok: Speciális akváriumok, mindig az adott halfaj szaporodásához, a kicsinyek felneveléséhez legmegfelelőbb viszonyokat teremtenek az ilyen akváriumokban.
5. Ideiglenes akváriumok: Ezek nincsenek állandó használatban, csak esetenként vannak üzembe állítva, pl. gyógykezelés vagy karantén idejére.

Tengeri akváriumok típusai
1. Szirti akvárium: Korallszirti életteret próbálnak utánozni. Halak, virágállatok, rákok, garnélák, kagylók szivacsok stb. találhatók meg benne.
2. Halas akvárium: Ebben kizárólag halakat tartanak.
3. Speciális akváriumok: Benne pl. fényszegény helyen élő alacsonyrendű lényeket, hidegvizi halakat tartanak, esetleg tenyésztenek.

2012. szeptember 7., péntek

Őszi levelek



A növények közül vannak örökzöld – azaz egész évben leveleket hordozó -, féllombhullató és lombhullató fajok. Ez utóbbiak vagy télen, a hidegben, vagy a meleg égövben a száraz évszakban levetik lombkoronájukat.
Nyáron a növények klorofillt termelnek, ettől lesznek zöldek. Az őszi festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó karotinoidok. Az antocián pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak a levélhullás megkezdődése után.

2012. szeptember 5., szerda

Szőlő



A szőlő (Vitis) a szőlőfélék családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt. Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak.
A szőlő gyökérzete mélyen hatol a talajba, ezért a tartós szárazságot is jól tűri. Oldalirányú gyökerek 6-8 méter távolságig is terjedhet. A talajból kiemelkedő vaskos, fás szárrész a szőlőtőke. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. Minden szőlőfürtön több szőlőszem található. Mindegyik szem egy-egy apró, zöld színű, illatos virág termőjéből fejlődik ki. A szőlőszem vékony, bőrszerű héján belül lédús gyümölcshús van. Ebben ülnek a magvak. Az ilyen termés a bogyótermés. A friss szőlőt gyümölcsként fogyasztjuk. Erre a legalkalmasabbak a szép, nagy szemű, ropogós húsú csemegeszőlők. Fürtjei jól bírják a szállítást és a tárolást. Ezzel szemben a borszőlők vékony héjúak, lédúsak és sok cukrot tartalmaznak. Hazai bor- és csemegeszőlő fajtáinknak egyik őse a ligeti szőlő, mely főként Délkelet-Európából származik.

2012. szeptember 3., hétfő

Kukorica



A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé (Zea mays) a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egynyári növény. Két méter magasra is megnő, csöves szemtermést hoz. Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. Ma az egyik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk.
A kukoricát elsősorban emberi táplálékként és állatok takarmányozására használjuk. 

2012. szeptember 1., szombat

Imádkozó sáska




Az imádkozó sáska vagy ájtatos manó (Mantis religiosa) az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába sorolt fogólábúak (Mantodea) rendjéből, az imádkozó sáskák (Mantidae) családjából az egyetlen, Magyarországon is honos faj. Köznyelvi elnevezése („imádkozó sáska”) kissé félrevezető, mivel nincs közeli rokonságban a valódi sáskákkal; legközelebbi rokonaik a csótányok és a termeszek. Az arab kultúrában azt tartják róla, hogy fogólábaival Mekka felé mutat. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken, nagyon kedveli a dombvidékek déli fekvésű, napsütötte, de nem kopár oldalait. Megtalálható Közép-Európában, így hazánkban is.
Jól felismerhető megnyúlt előtoráról és jellegzetesen meghajlított első lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöldes vagy barnás szín A 6–7 cm hosszú nőstény zömökebb, nagyobb; potroha felduzzad a benne rejlő petéktől, a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú. Tápláléka elsősorban röpképes rovarokból áll – nagy étvágyú, kíméletlen ragadozó. Megfigyelték már, hogy bizonyos példányok kisebb gyíkokat, madárfiókákat is megtámadnak, és sikeres támadás esetén, fogyasztanak.
Magyarországon védelem alatt áll, eszmei értéke 2000 Ft. 2012-ben ő az év rovarja.

2012. augusztus 30., csütörtök

Sisakos sáska




A sisakos sáska (Acrida hungarica) az ízeltlábúak törzsébe, rovarok osztályába, egyenesszárnyúak rendjébe tartozó sáskaféle. A Földközi-tenger menti országoktól Közép-Ázsiáig elterjedt faj, de a Kárpát-medencétől északabbra már nem fordul elő. Túlnyomóan homokos vagy kötött talajú területeken, kopár legelőkön él. Nálunk a szomszéd (homokos talajú) kertjében volt...
24-45 mm hosszú, a feje csúcsa rendkívüli módon megnyúlt. A homlok és a fejtető oldalról tekintve hegyesszöget zár be egymással. Lábai igen hosszúak, vékonyak, szárnya is van (tud repülni).
Magyarországon védett, eszmei értéke: 10 000 Ft.

2012. augusztus 28., kedd

Golgotavirág


A golgotavirág (Passiflora) egy különleges és nagyon szép növény. Nevét a középkorban vallásos okokból kapta ( teljesség igénye nélkül, ilyen hasonlatokat találtam:
  • a három bibeszál a három szög, amikkel Jézust a kereszthez szegezték;
  • a bibe az ecettel átitatott szivacs;
  • a nyeles magház a kehely, amit ki kellett innia;
  • az öt portok az öt sebhely;
  • a 72 szálból álló sugárkoszorú a töviskoszorú 72 tövise;
  • a hármasan szeldelt lomblevél a lándzsa hegye;
  • a kacs a korbács
  • a fehér szín az ártatlanság színe.)
A golgotavirág Közép/Dél-Amerikából származik, de az egész világon elterjedt. Évelő növény, kacsokkal kapaszkodik, indái több méter hosszúak is lehetnek (pl. Amerikában 80 méterest is mértek). Virágai csupán 1-2 napig nyílnak. Termése a passiógyümölcs, ami ehető.

2012. augusztus 26., vasárnap

Gyanta



A gyanta - mifelénk inkább mézgának nevezik, Milcsi meg mázgának.. - többfajta fa, főleg fenyők által termelt ragacsos váladék, amely a fán ütött sebek védelmét szolgálja. Ezt a gyantát felhasználják a szépségiparban, de akár az elektronikában és a hegedűk vonójának kenésére is (mivel víztaszító tulajdonságú). A borostyán a "megkövült" (fosszilis) gyanta, melybe beleragadhattak növények, ősi állatkák. Ezeket valóban lehet ékszerként viselni.

2012. augusztus 24., péntek

Nem Newtoni folyadék


Vannak olyan folyadékok, melyek kis deformációk esetén nagyon könnyen folynak, ha azonban nagyobb deformációnak (pl. ütés...) vetjük alá őket, szinte szilárd anyagként viselkednek. Ezek a nyírásra keményedő folyadékok. Mi kukoricakeményítőből és vízből gyártottunk ilyet...
Érdemes megnézni egy kis videót is: http://indavideo.hu/video/Nem_newtoni_folyadek , itt - némileg több anyagot felhasználva - futnak rajta. Ilyeneken valóban át lehet futni, csak futás közben ne álljunk meg pihenni!

2012. augusztus 22., szerda

Paradicsom


A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék közé tartozó növény. Ugyanúgy mint a paprikának, a paradicsomnak is Amerika az őshazája.
Lágyszárú növény, a virága sárga - ez nem látszik jól a videón... - és a termése az érés során valóban zöldből sárgába, majd pirosba megy át. A zöld paradicsom mérgező - bár én még nem láttam ilyen esetet... Az érett paradicsomban sok a vitamin (A, B, C), a likopin - nagyon egészséges.

2012. augusztus 20., hétfő

Búza


A búza (Triticum) a perjefélék családjába tartozik. Az egyik legelterjedtebb gabonanövény, már az ókorban is termesztették.
Bojtos gyökérzete van, a (szalma)száron van a magtermés: a kalász. Aratáskor levágják a búzát, a kalászokból "kiválasztják" a búzamagokat. A learatott búzát a szárítóban (siló) tárolják, majd a malomban a magokat megőrlik, abból lesz a liszt. A lisztből pedig mindenféle ételt - kenyér, keksz, sütemény... :) - lehet csinálni.

2012. augusztus 19., vasárnap

Visszatértünk

Visszatértünk! :)
Jó pár hét nyári szünet után újra itt vannak a Milcsi-videók...

2012. július 22., vasárnap

Bambusz


A bambusz a perjefélék családjába tartozó növény. Évelő (több évig él) és örökzöld (télen sem "kopasz"). Ázsiában (...ezen belül Kínában is) őshonos, ott erdőket alkot. Rettent gyorsan nő, akár 1 métert (100 cm-t!) egy nap alatt. Gyökeréről (rizómáról) szaporodik, ezek szerteágaznak a talajban. A bambuszerdőnek sajátos az állatvilága, pl. itt él a pandamedve is.

2012. július 20., péntek

Kecske


A házikecske (Capra aegagrus hircus) gyakori háziállat, kérődző, párosujjú patás. Mivel nem kerül sokba a tartása, füvet eszik, viszonylag igénytelen kis állat, a "szegényember tehenének" is szokták nevezni. A kiskecskét gidának, a nőstényt anyának, a hímet pedig kosnak hívjuk... Szőrét, bőrét, tejét (belőle sajtot...), húsát és trágyáját is fel lehet használni.

2012. július 18., szerda

Szúnyoglárva


A szúnyog miután a petéit lerakta, abból lárvák fejlődnek ki, ezek élnek a vízben. A lárvák egy idő után bebábozódnak, ebből kel ki a "kész" szúnyog, ami már elhagyja a vizet. Később a szúnyog újabb petéket rak, amikből újabb lárvák lesznek... Ez a körforgás a szúnyogok életciklusa.
A szúnyoglárvák falánk ragadozók, gyorsan mozognak és nőnek. Szeretik az állott vizet, ami tele van tápanyaggal számukra.

2012. július 16., hétfő

Orchidea


Az orchideák népes növénycsalád, legalább 20 000 faj tartozik ide. Mindenhol élnek a világon, de legtöbbjük trópusi faj. (Magyarországon kb. 60 fajuk él természetes körülmények között!) Sok orchidea fán lakó - úgynevezett epifita - életmódot folytat. Ez azt jelenti, hogy megkapaszkodnak a fák törzsén (pl. ághajlatban) és ott, magasan élnek, virágoznak. Gyökerük és levelük ennek megfelelően lehet merev, kemény is. Viráguk általában színpompás, gyakran nemesítik őket, ezzel új virágcsodákat hoznak létre. Szaporításuk, sőt nevelésük nem könnyű, szeretik a meleget és a párát.

2012. július 14., szombat

Évgyűrű


A fás szárú növények folyamatosan növekednek, belső részük nem vesz részt az anyagcserében, a külsejük viszont igen. A kéreg alatti rész él, és fejlődik. Ahogy telnek az évek, a fa egyre vastagabb lesz, koncentrikusan (körben) egyre szélesedik. Az évenkénti vastagodás - mint a lőtáblán a körök... - szépen látszik a fa keresztmetszetén. Ha kivágjuk a fát, természetesen nem nő, vastagszik tovább...
A kertünkben élő diófa valóban idős, neki már sok-sok évgyűrűje lehet.

2012. július 12., csütörtök

Ribizli


A ribizli, vagy ribiszke (Ribes) az egres rokona. Mindkettő cserje, tüskés, a ribizlinek kicsi levelei és piros vagy fekete termése van. (Létezik arany ribizli is, ez dísznövény...) Bogyói fürtökben nőnek és gazdagok vitaminokban. Mind nyersen, mind "főzve" (leves, szörp, stb...) nagyon egészséges.

2012. július 10., kedd

Pöszméte


A pöszméte (más néven köszméte, egres...) szúrós cserje, ami 0,5-1,5 méter magasra nő. Levei kerekdedek, szőrösek. Termése szintúgy ilyen, lehet zöld, sárga és pirosas színű, vitaminokban és nyomelemekben gazdag. Sokfelé termesztik hazánkban (is). Lehet nyersen is fogyasztani, de levesbe, vagy befőttnek is kiváló.
Milcsi kezében ugyan nem látszik a tüske, de akár 1 cm hosszúra is megnőhet.

2012. július 8., vasárnap

Sárgarépa


A sárgarépa (Daurus carota) Közép-Ázsiából származik, elterjedt zöldségünk. Sok nyomelemet és vitamint tartalmaz, többek között karotint is, ami az A-vitamin előanyaga, és az egészséges bőrhöz kell. Mind nyersen, mind főve nagyon egészséges. Az embereken kívül az állatok is szeretik (lásd nyuszik..)

2012. július 6., péntek

Melegház


Milcsi a fóliasátorban van... A fólia be- és kiengedi a napfény, viszont a hőt benntartja - ezáltal még hideg időben is megfelelő hőmérsékletet - és páratartalmat - biztosít a növényeknek. Ez teszi lehetővé, hogy a szabad területen növekvő zöldségeknél és virágoknál sok-sok héttel hamarabb kifejlődnek a melegházi növények. A melegházban ("üvegházban") korán érő növényeket nevezzük primőröknek, azaz "elsőknek".

2012. július 4., szerda

Lázmérés


Milcsi szerencsére nem lázas...
Az emberi testhőmérséklet - hónaljban, testfelszínen mérve... - 37,5 °C fok alatt van, 37,5 °C-38 °C között hőemelkedésről, efölött pedig lázról beszélünk. Hőmérsékletet mérhetünk a fülben, a szájban, de akár (pl. kisbabáknál) a végbélben is. (Fülben 0,3 °C-ot, végbélben 0,5 °C-ot le kell vonni a végeredményből!) 
Régebben az egyszerű higanyos hőmérőt használták, de mivel ez ha eltörik, veszélyes, egyre kevesebbet gyártják. Helyette az elektromos lázmérők jöttek divatba. A rendelő asztalán a hagyományos, a digitális és a cumis digitális lázmérő látható.

2012. július 2., hétfő

Allergia


Milcsi allergiás... televan csalánkiütésekkel.
Az allergia a szervezetünk fokozott (kóros...) válaszreakciója különböző, a testünkkel érintkező anyagokkal szemben. Az allergén (azaz allergiát okozó anyag) érintkezhet a bőrünkkel (pl. vegyszer, kozmetikum), bejuthat a légutakba (pl. poratka, pollen) vagy a bélrendszerünkbe (ételek...). És hasonló módon a tünetek jelentkezhetnek a bőrünkön (kiütés), a légutunkban (köhögés, orrfolyás, stb...) és a bélrendszerünkben (hányás, hasmenés, stb...) is. Legtöbbször az allergén megvonása, és antihisztaminok (kenőcsök, cseppek, tabletták) adása pár nap alatt gyógyuláshoz vezet. Sajnos súlyosabb esetben életveszélyes állapot is kialakulhat, de időben ez is kezelhető.

2012. június 30., szombat

Napozás


A napozásnak pozitív és negatív hatásai is vannak szervezetünkre.
Negatív hatások: a leégés, a bőr korai öregedése, ritkán a bőrrák kialakulása. Mindezek legtöbbször a mértéktelen napozás/szolizás következményei...
Pozitív hatások: a bőr szép, egészséges (színű és "felszínű") lesz; D-vitamin képződik benne, ami kell az erős csontokhoz; sőt melatonin is, ami a kedélyállapotunkért (jókedvünkért) és az alvási ritmusunkért is felelős...
Milán megemlítette az A-vitamint, de nem pontosan... A karotinból (ez pl. a répában van) a bélben(!) képződik a retinol (...A-vitamin), ami feladata a szép és egészséges bőr fenntartása.

2012. június 28., csütörtök

Légzés


A légzés az oxigén felvételét és a szén-dioxid leadását szolgálja a testben.
Az egyszerű élőlények (pl. szivacsok, csalánozók, férgek) egész testükön keresztül lélegeznek, ezt diffúz légzésnek hívják. 
A csigák a köpenynek nevezett szervükön, míg a rovarok a légcső (trachea)rendszerükön át. 
Kopoltyúval lélegeznek a rákok, a kagylók és a halak.
A fejlettebb gerinceseknek (pl. kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) tüdejük van, minden típusnak kicsit más és más...
Mi emberek az emlősök közé tartozunk, így mi is tüdővel lélegzünk.

2012. június 26., kedd

Lebegés


Az emberi test sűrűsége 1010-1040 kg/m3 között változik, tehát ici-picivel több, mint a vízé. Viszont ha veszünk egy mély levegőt - több liternyi levegőről van szó! :) - akkor a sűrűségünk csökken, kevesebb lesz a víz sűrűségénél. Ezért van az, hogy a testünk mély légvétellel, teli tüdővel fennmarad a víz felszínén...
Milcsi még pici, neki tanulnia kell egyelőre a lebegést és az úszást...

2012. június 24., vasárnap

Hullámos papagáj


A hullámos papagáj Ausztráliából származik, ott szabadon él, mint nálunk a verebek, vagy a galambok. Magyarországon - bár nagyon jól alkalmazkodik az időjárás változáshoz...- díszmadár, kalitkában él csak. A nemesítésnek köszönhetően legalább 160 fajtája létezik, mind szép színesek. Mint a legtöbb madár, a hullámos papagáj is jól repül és tojással szaporodik. Növényevő, főleg a magvakat, zöldségeket szereti. Okos madár, széles hang-skálája van, akár "beszélni" is meg lehet tanítani... képes pár emberi szót megjegyezni és kimondani.

2012. június 22., péntek

Tüske és tövis


A "Nincsen rózsa tövis nélkül" mondás valóban nem igaz... ugyanis a rózsának tüskéje van! :) A tüske egy "bőrfüggelék" a növényen, könnyen lepattintható - mint pl. a rózsán vagy az akácon is. A tövis viszont a növény ágának kihegyesedő vége, és épp ezért nem is lehet könnyen letörni - tövise van a kökénynek. Természetesen mindkettő - a tüske és a tövis is - a növények védekezését szolgálja.

2012. június 20., szerda

Borsó


A zöldborsó - vagy cukorborsó - a pillangósvirágúak családjába tartozó zöldség. (Megjegyezném, hogy 3 fő fajtája van: a kifejtő-, velő- és a cukorborsó). Az egyik legrégebbi tápláléknövényünk. Korán terem, egyéves, (hüvely)termése gazdag vitaminokban (pl. B- és C-vitamin + vas), laktató. 

2012. június 18., hétfő

Sebkezelés


A sebkezelés első lépése a seb ellátása - letisztítása - ezt akár tiszta vízzel, vagy más orvosi oldatokkal (pl. Neomagnol, hidrogen peroxid) is megtehetjük, illetve ez után a seb varrása, vérzéscsillapítása, ha kell. Ha a seb felületes, nem vérzik erősen, nem maradt benne szennyeződés, és nem ismert jódérzékenység, akkor jóddal fertőtleníthetjük (Milcsi Bitadin-nek hívja, de becsületes neve Betadine oldat/kenőcs), majd leragasztjuk. Erre valóban számos ragtapasz típus létezik. A lényeg, hogy jól tartson, lehetőleg légáteresztő, bőrbarát legyen.

2012. június 16., szombat

Földieper


A földieper - és a vadonélő változata, a szamóca - az egyik legkorábban érő gyümölcsünk. Nagyon egészséges, sok benne a vitamin, vértisztító, baktériumölő. Többfajta levele van, indával szaporodik. Folytonérő, viszont sajnos a termése gyorsan megromlik.

2012. június 14., csütörtök

Injekció


Az injekció fecskendőből és tűből áll, mindkettő steril, ma már egyszer használatos eszköz. Attól függően, hogy mennyi gyógyszert akarunk bejuttatni a szervezetbe, hova és milyen gyorsan - különböző méretű fecsiket és tűket használunk. A fecskendők nagyságát ml-ben (pl. 2 ml-es, 5 ml-es) a tűket pedig G-ben (pl. 21G, 23G -> minél nagyobb a szám, annál véknyabb a tű) adjuk meg.
Az injekció mehet intracutan, vagy subcutan (bőrbe vagy bőr alá), muscularisan (izomba) és intravénásan (visszérbe). Van néhány ritkább hely is, ahova szúrunk, pl. ízületbe (intraarticularis), szívbe (intracardialis) vagy gerincbe (intrathecalis). Mindegyiknek megvan a maga technikája.

2012. június 12., kedd

Citromfű


A citromfű (Melissa officinalis) az árvacsalánfélékhez tartozó - tehát valóban a csalánhoz hasonlító... - évelő növény. Méhfűnek, vagy mézfűnek is nevezik, mivel virágaiban sok a nektár, és ezt a méhecskék szeretik. 
Akár 1,5 méteresre is megnő, levelei tojásdadok, csipkézettek és megdörzsölve citrom illatúak. Ezeket - mármint a leveleket - szokták felhasználni a természetgyógyászatban. Teája vírusölő, ráadásul ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Parfümökben is szokták használni, ráadásul a növény (illata) távoltartja a szúnyogokat.

2012. június 10., vasárnap

Fonendoszkóp


A fonendoszkóp (sztetoszkóp) fejhallgatóból, csőből és hallgatófejből áll. Ez utóbbi lehet harang illetve membrán (..akár egy foni-n mindkettő is). A hallgató részt a fülünkbe dugjuk, a hallgatófejet pedig a mellkashoz vagy a háthoz illesztjük, és így tudjuk vizsgálni a szívet és a tüdőt (sőt még a bélhangokat, vagy terheseknél jobb esetben a magzat szívverését is a hason...) Aki elég vájtfülű - orvosin évekig tanuljuk :) - sokféle hangot meg tud különböztetni. Épp ezért a diagnosztikában, azaz a betegségek felismerésében nagyon fontos szerepet játszik ez az eszköz.

2012. június 8., péntek

Kiscsirke


A kiscsirkék általában 21 nap alatt kelnek ki a tojásból. Megszületésük után még nagyon kicsik és sebezhetők, épp ezért gondos tartást igényelnek. A naposcsibéket 32-35°C-on, jól szellőző helyen, jól megvilágítva, alájuk almot rakva kell nevelni. Persze, az itatásukról és az etetésükről is kell gondoskodni... Ahogy nőnek a csirkék, egyre alacsonyabb hőmérsékletet, és egyre nagyobb helyet követelnek meg.
Milcsi amúgy hibázik a videóban - ami kiscsirkét fog, valószínűleg tyúk lesz, és nem kakas... ;)

2012. június 6., szerda

Rebarbara


Milánnak éppen szemébe sütött a Nap... de szépen elmondta, amit röviden a rebarbaráról tudni kell. A rebarbara (Rheum) lágyszárú növény, nagy, háromszög alakú levelekkel és apró a fehértől a pirosig bármilyen színű virágokkal. Levélnyele vastag, húsos, ezt használhatjuk fel főzéshez... érdemes tudni, hogy gyökere hashajtó, és levele mérgező. A szárából viszont főleg kompótot, desszerteket készítenek, teljesen veszélytelen, íze savanykás, és nagyon finom.
Ja, és Milcsi kedvence a rebarbarás créme brulee! :D Kicsit nehéz kimondani, de annál különlegesebb édesség! (...egy blogspot-os recept róla: http://rakottkert.blogspot.com/2011/05/rebarbaras-epres-creme-brulee.html )

2012. június 4., hétfő

Spatula


Az orvosi spatula - más néven nyelvkanál, vagy lapoc - a nyelv lenyomására, a torok megfigyelésére használatos egyszerű kis eszköz. Régen a sterilizálható (fertőtleníthető) fém változatát használták, ma már az eldobható falapoc van divatban... sőt! ...forgalomba hoztak csokoládéval bevont spatulát is, hogy ezzel is csökkentsék a gyerekek félelmét a vizsgálattal szemben.

2012. június 2., szombat

Korcs





Csak egy kis biológia:
faj: rendszertani kategória, élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni – genetikai állományuk >99%-ban azonos
fajta: azok az egy fajba tartozó állatcsoportok, amelyek jól meghatározott alaki vagy más tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezeket ivadékaikra is nagy biztonsággal átöröklik
faj(ta)tisztaság: a vizsgált egyed (vagy állatcsoport) egy meghatározott fajtához való tartozását jelenti
keverék: kettő vagy több fajta szülőállat utóda, mely ugyanúgy az adott faj képviselője, mint a fajtatiszta ősei
a korcs: a „hétköznapi”, sokszor pejoratív neve a keverék kutyusoknak… a mi kutyánk - Milcsi évekig így nevezte -, Teszkó-korcs (…nem tudta kimondani a tacskót)

2012. május 31., csütörtök

Mimóza




Új szerzeményeink a Szegedi Füvészkertből…
A mimóza eredetileg Dél-Amerikából származik, ott több mint 500 nemzetsége honos.
A növény egyedi tulajdonsága a szeizmonasztikus mozgás (érintési ingerre történő mozgás), ami turgor(nyomás) hatására jön létre. Amikor hozzá érünk a leveléhez szinte egy másodperc alatt össze zárodnak, majd kb. 5-6 perc múlva újra kinyílnak. Egyéves növény, a magvetés évében kihajt és más virágzik is. Általában egy vagy két évig él a növény, ezért érdemes a magokat begyűjteni és minden évben tavasszal újra elültetni őket.

2012. május 29., kedd

Házi nyúl




A házinyúl (Oryctolagus cuniculus var. domestica) az üregi nyúl háziasított változata. A nyuszik a nyúlalakúak és a nem (!) rágcsálók rendjébe tartoznak – azért nem rágcsálók, mert 4 szemfoguk van, nem 2… - ráadásul a végtagjaik is szőrösek. Növényevők, szeretnek rágcsálni, fogaik állandóan nőnek. Egy nyúl súlya pár kg, a nagyobbak viszont több mint 10 kg-osok. Nagy a fülük, amivel nagyon jól hallanak, épp ezért halkan „beszélgetnek” csak egymással, így is mindent hallanak. Ráadásul jól is látnak. Mellső végtagjuk (elülső lábuk) rövidebb, mint a hátsó, jól ugranak; viszont a mellsőkkel ásni tudnak... A házinyulat haszonállatként – a húsáért és bundájáért – tartják, de a különlegesebb fajták hobbiállatok is lehetnek.
A mi „szomszédaink” (=a szomszéd nyulai) a szomszédnak haszon, a gyerekeknek viszont hobbiállatok.

2012. május 27., vasárnap

Torticollis



Milánnak torticollisa van... azaz ferde nyak, mint a videóból is kiderül.
A torticollis az egyik oldali fejbiccentő izom (szép latin szóval musculus sternocleidomastoideus) sérülése révén jön létre. Ez lehet veleszületett, illetve szerzett is. Ha "csak" szerzett, azt trauma (pl. sportsérülés), gyulladás, daganat, gyógyszerek, sőt még pszichés ok is okozhatja. Tünetei: a fej elcsavarodása és elhajlása az egyik oldalra (érdekes mód legtöbbször jobbra...), a váll magasabban áll, fej- és nyakfájás, mozgás beszűkülése. Gyógyítása - a veleszületettnél... - gyógytorna, - a szerzettnél - a kiváltó ok megszüntetése után pihentetés, esetleg nyakgallér... masszírozás és gyulladásgátló kenőcsök gyorsítják a gyógyulást.
Milcsi már meggyógyult, nem csak a sarokba tud nézni. ;)